"Babonákat igazságként beállítani rettenetes." - Alexandriai Hüpatia

Elméretezett elégtétel

2018/09/09. - írta: NETSi

Scripture Watch 36.

Dina, Jákob/Izráel lánya elmegy megnézni, hogyan élnek a sikemi nők, és nemi erőszak áldozatává válik. A tettes beleszeret, ezért meglátogatja a lány apját, hogy feleségül kérje. Jákob/Izráel beleegyezik a frigybe, ám előtte feltételeket szab, melyek teljesülnek is. Aztán Simeon és Lévi lemészárolják a teljes férfilakosságot, kifosztják a várost és elrabolják az összes asszonyt és lányt.

 

Mózes I. könyve, 34:1-31

„Kiméne pedig Dína, Leának leánya, kit Jákóbnak szűlt vala, hogy meglátogassa annak a földnek leányait. És meglátá őt Sekhem, a Khivveus Khámornak, az ország fejedelmének fia, és elragadá őt, és vele hála és erőszakot tesz vala rajta.” - 34:1-2

Most aztán belecsaptunk a bronzkori lecsóba! Semmi udvarlás, semmi "Kő' kóla?", a hivvita Hámor fia, Sikem egyszerűen elragadja az arra járó, egyébként szűz Dinát, és megerőszakolja.

Az erőszak pontos körülményeit a Biblia nem taglalja, az mindenesetre biztos, hogy az esetnek voltak tanúi, vagy legalább egy tanúja, hiszen nem sokkal később Jákob/Izráel fülébe jut a dolog.

„És ragaszkodék az ő lelke Dínához a Jákób leányához, és megszereté a leányt és szívéhez szól vala a leánynak. Szóla pedig Sekhem Khámornak az ő atyjának, mondván: »Vedd nékem feleségűl ezt a leányt.«” - 34:3-4

Nahát, milyen romantikus alkat ez a Sikem! Könyvet kellett volna írnia "Bronzkori randitechnikák - Így vedd feleségül a nőt, akit megerőszakoltál, hiszen mit tehetne ellene, ha eleve vagyontárgyként van kezelve, lol" címmel. A meghitt frigy előtt azonban van egy akadály: Jákob/Izráel atyai áldása, aki az eddigiek alapján ugyan gerinctelen szarkeverő benyomását kelti, de csak nem okézná le semmilyen körülmények között azt, hogy a lánya feleségül menjen egy olyan pasashoz, aki megerőszakolta őt, ugye? Ugye? (Spoiler alert: de.)

Lévén, hogy nő, Dina véleményét a dologról - szokás szerint - mellőzik megismertetni velünk a történet szerzői, még ha akkoriban sok választása nem is lehetett. Ha e balladai homályban Sikem meg is kérte a kezét, valószínűleg valami ilyesmi lehetett a válasza:

your_brain.gif

„És meghallá Jákób, hogy megszeplősítette Dínát, az ő leányát, fiai pedig a mezőn valának a barommal, azért veszteg marada Jákób, míg azok megjövének.” - 34:5

És az aggódó apuka megkérdezte: „Hol van most a lányom? Jól van szegény?” Ja, nem...

Hogyan jutott Jákob - akinek a neve két fejezet óta elvileg már Izráel - tudomására a szomorú eset híre? Dina aligha mondhatta el apjának, mit tett vele Sikem, hiszen lejjebb az áll a szövegben, hogy Dina Sikem házában tartózkodott. Talán az esetnek voltak szemtanúi? Sikem fényes nappal, nyilvánosan erőszakolta meg Dinát? Vagy - csak egy hangyafasznyival kevésbé förtelmes módon - elráncigálta valamilyen félreeső helyre, vagy a házába szegény lányt, hogy ne vizslató tekintetek kereszttüzében erőszakolja meg, aztán dolga végeztével eldicsekedett valakinek a tettével, aki aztán elmondta ezt Jákobnak/Izráelnek? Ki vitte el Jákobnak/Izráelnek a nemi erőszak hírét? A Biblia nem taglalja.

Ahogy azt sem, hogy Jákob/Izráel miért kotlott a felkavaró híren fiai hazatértéig. Még mindig kínozta az Úrral való korábbi birkózómeccs során megsérült csípője? Vagy olyan rohadt messze volt az a nyamvadt mező, ahol a barmokat legeltették, hogy nem tudott volna kisétálni oda, esetleg egy szolgát odaküldeni? Egy barmot fiai mindenesetre láthatóan otthon felejtettek...

„És kiméne Khámor, Sekhem atyja Jákóbhoz, hogy szóljon vele. Mikor Jákób fiai megjövének a mezőről és meghallák a dolgot, elkeseredének és nagyon megharaguvának azok az emberek, azért hogy ocsmányságot cselekedett Izráelen, Jákób leányával hálván, a minek nem kellett volna történni. És szóla nékik Khámor, mondván: »Az én fiam Sekhem, lelkéből szereti a ti leányotokat, kérlek, adjátok azt néki feleségűl. És szerezzetek velünk sógorságot: a ti leányaitokat adjátok nékünk, és a mi leányainkat vegyétek magatoknak, és lakjatok velünk; a föld előttetek van, lakjátok, s kereskedjetek rajta és bírjátok azt.«” - 34:6-10

És Jákob/Izráel fiai is megkérdezték: „Hol van most a húgunk? Jól van szegény?” Ja, ők sem...

Itt is látható az egyik korábbi bejegyzésben emlegetett esetek egyike, amikor a szerzők ugyanazon mondaton belül nevezik Jákobnak is és Izráelnek is ugyanazt a személyt: „gyalázatot követett el Sikem Izráelen, amikor Jákób leányával hált”. És ez még csak a kisebbik gond. A nagyobb probléma az, hogy nagyon úgy tűnik, nem Dina megerőszakolása, hanem a család férfitagjainak büszkeségén esett csorba verte ki leginkább a biztosítékot „hőseinknél”. Például egyikük sem kérdezi meg a kéretlen vendégeket, hogy hol van Dina, vagy mit gondol erről az arcpirítóan abszurd szituációról.

Amikor Hámor azt mondta, hogy „a föld előttetek van, lakjátok”, valaki igazán emlékeztethette volna őt, hogy Jákob/Izráel az előző fejezet végén megvásárolta a várost körülvevő terület nagy részét „száz pénzért” - szóval már eleve lakták a földet, amit városi elöljáróként Hámornak tudnia kellett.

„Sekhem is monda a Dína atyjának és az ő bátyjainak: »Hadd találjak kedvet előttetek, és valamit mondotok nékem, megadom. Akármily nagy jegyadományt és ajándékot kivántok, megadom a mint mondjátok nékem, csak adjátok nékem a leányt feleségűl.«” - 34:11-12

A szerelmetes Sikem sem tudja, mikor nem vevő a közönség a dumájára, és mikor kellene befognia a pofáját. Vagy a gatyájában tartania a kéjdorongját, ami azt illeti.

„És mondának nékik: »Nem mívelhetjük e dolgot, hogy a mi húgunkat körűlmetélkedetlen férfiúnak adjuk; mert ez nékünk gyalázat volna. Veletek csak úgy egyezünk, ha hasonlókká lesztek hozzánk, hogy minden férfiú körűlmetélkedjék ti köztetek. Így a mi leányainkat néktek adjuk, és a ti leányaitokat magunkhoz vesszük, veletek lakozunk, és egy néppé leszünk; hogyha pedig nem hallgattok reánk, hogy körűlmetélkedjetek: felveszszük a mi leányunkat és elmegyünk.«” - 34:13-17

Dina empatikus és védelmező testvérei nem azt mondják, hogy „Nem veheted feleségül a húgunkat, mert megerőszakoltad őt! Te barom! Normális vagy te?” Dina testvérei ehelyett azt mondják, hogy „Nem veheted feleségül a húgunkat, mert fitymád van.” Szóval, hogyha egy körülmetélt Sikem erőszakolta volna meg Dinát, akkor minden további nélkül - tán kicsit fejcsóválva - hozzá adták volna szegény lányt Sikemhez?

Hála Istennek, hogy nem voltam nő a bronzkorban!

„És tetszék azoknak beszéde Khámornak, és Sekhemnek a Khámor fiának.” - 34:18

Hogy mi van?! Jákob/Izráel, és a fiai gyakorlatilag ezt mondják: „Ha ti is, meg a városban élő összes férfi is megcsonkítja a hímvesszejét, akkor megtesszük, amit kértek.” Ez tetszik Hámornak és Sikemnek? Na, ne!

bullshit_detected.jpg

„Nem is halasztá az ifjú a dolog véghezvitelét, mivelhogy igen szereti vala a Jákób leányát; néki pedig atyja házanépe között mindenkinél nagyobb becsűlete vala. Elméne azért Khámor és Sekhem az ő fia az ő városuk kapujába; és szólának az ő városuk férfiaival, mondván: »Ezek az emberek békességesek velünk, hadd lakjanak e földön, és kereskedjenek benne, mert ímé e föld elég tágas nékik; az ő leányaikat vegyük magunknak feleségűl, és a mi leányainkat adjuk nékik. De csak úgy egyeznek bele e férfiak, hogy velünk lakjanak és egy néppé legyenek velünk, ha minden férfiú körűlmetélkedik közöttünk, a miképen ők is körűl vannak metélkedve. Nyájaik, jószáguk, és minden barmuk nemde nem miéink lesznek-é? csak egyezzünk meg velök, akkor velünk laknak.«” - 34:19-23

Elképzelem, hogyan reagálnék, ha a városom polgármestere arra kérne, csonkítsam meg magam, mert a fia csak így veheti feleségül a kiszemelt lányt, akit nem mellesleg megerőszakolt. Valószínűleg így:

nope3.gif

Aztán hívnám a rendőrséget.

És miféle kifordított és feje tetejére állított gondolati röppályán lehet értelmezni Sikem és Hámor szavait? Merthogy tulajdonképpen ezt mondják: "Ideköltöztek hozzánk ezek az emberek, és azt kérik, mi alkalmazkodjunk a szokásaikhoz, és ne fordítva, mert ha nem tesszük, elmennek. Ezért az lesz a legjobb, ha kulturális öngyilkosságot követünk el." Olyan ez, mintha beállítana hozzám egy hívatlan vendég (mondjuk egy Jehova tanúja, ahogy ez csaknem minden héten meg is történik), és felszólítana, hogy rendezzem át a lakásomat úgy, ahogy neki tetszik, máskülönben azonnal elmegy. Amire én, személy szerint azt felelném: "Jó utat!" Még akkor is, ha néhány új bútorral próbálna elcsábítani, mint ahogy Sikem és Hámor is jószágok emlegetésével húzta el a lakosság orra előtt a mérgezett mézesmadzagot. Azt persze sunyin elhallgatták, hogy mindez azért történik, mert Sikem belezúgott egy jövevény lányba, akit megerőszakolt.

„És engedének Khámornak, és Sekhemnek az ő fiának mindenek, a kik az ő városa kapuján kijárnak vala, és körűlmetélkedék minden férfiú, a ki az ő városa kapuján kijár vala.” - 34:24

A Biblia eddigi részeihez hűen már megint totál idiótának és vadbaromnak van beállítva egy másik nép. Először az egyiptomiak, majd a geráriak, aztán megint a geráriak. Most szegény hivvitákon volt a sor. De végül is... ha a bronzkori képzelet e zagyva univerzumában Szodoma teljes férfilakossága homoszexuális lehetett (legalábbis egyesek értelmezésében), akkor mi sem lehetségesebb annál, mint hogy egy másik város teljes férfilakossága hajlandó legyen megcsonkítani a hancúrlécét, hogy elöljárójuk fia feleségül vehessen egy lányt, akivel első interakciója nemi erőszak volt. Tiszta sor, oszoljanak, nincs itt semmi látnivaló.

És miközben a hivvita nők férjeik tömeges öncsonkítását figyelték, azt gondolták: "Hála az isteneknek, hogy nem vagyunk férfiak a bronzkorban!"

„És lőn harmadnapon, mikor ezek a seb fájdalmában valának, a Jákób két fia, Simeon és Lévi, Dínának bátyjai, fegyvert ragadának s bátran a városra ütének és minden férfit megölének. Khámort, és az ő fiát Sekhemet fegyver élére hányák, és elvivék Dínát a Sekhem házából és kimenének. Jákób fiai a megölteknek esének és feldúlák a várost, mivelhogy megszeplősítették vala az ő húgokat. Azok juhait, barmait, szamarait, és valami a városban, és a mezőn vala, elvivék. És minden gazdagságukat, minden gyermekeiket és feleségeiket fogva vivék és elrablák, és mindent a mi a házban vala.” - 34:25-29

Nem lehetett túl nagy város, ha két fickó Rambo módjára le tudott ott vágni minden férfit. Még ha utóbbiakat le is gyengítette az imént önként és boldogan vállalt öncsonkítás.

Abban talán mindenki megegyezhet, hogy Simeon és Lévi „kissé” túltolták a dolgot. Nem lett volna igazságosabb, de legalábbis arányosabb, ha, mondjuk, csak az erőszaktevő Sikemet büntetik meg? Esetleg szárazon meghághatták volna Sikemet, aki így átérezhette volna, milyen lehetett Dina bőrében lenni? (Elvégre a férfiakon végrehajtott anális erőszak bevett büntetési és megalázási forma volt akkoriban.) Esetleg - urambocsá'! - megérdeklődhették volna a leginkább érintett féltől, Dinától - akiről végre valahára kiderül, hogy Sikem házában volt -, hogy ő mit akar.

És hol volt, és mit csinált mindeközben a magasságos? Az Úr részéről - akitől eddig sem állt távol a tömeggyilkosság, és a továbbiakban sem fog - a hallgatás és a közbeavatkozás, vagy a mértékletességre való felszólítás hiánya beleegyezést jelenthetett?

Az Úr szerepvállalására vonatkozóan a történtek kapcsán az apokrif/deuterokanonikus Judit könyvében található utalás, amikor is Judit így imádkozik az Úrhoz: „Judit hangosan könyörgött az Úrhoz. Így szólt: »Uram, atyámnak, Simeonnak Istene, akinek kardot adtál kezébe, hogy álljon bosszút az idegeneken, akik fölfedték egy szűznek az ágyékát, hogy bemocskolják, lemeztelenítették ágyékát, hogy szégyenbe hozzák, és meggyalázták méhét, hogy megalázzák... Ezért elöljáróikat halálra adtad, ágyukat meg, amelyet lealacsonyított a hűtlenség, vérfürdővé tetted. Megverted a szolgákat uraikkal és az urakat szolgáikkal együtt... Asszonyaikat zsákmányul adtad, lányaikat meg fogságba küldted. Minden vagyonukat szétosztottad kedves fiaid közt, akiket az érted való buzgalom emésztett, undorodtak vérük meggyalázásától, s téged hívtak segítségül... A Te műved volt, ami régen történt, s az is, ami most vagy a jövőben megy végbe. Kigondoltad a jelent és a jövőt, s az történt, amit Te akartál.«(Jud, 9:1-5)

Vagyis Judit könyve szerint a történetben foglalt események - melyeken ha jelen lettünk volna, erkölcsi kötelességünk lett volna legalább megpróbálni megakadályozni ezeket - mind az Úr előre lefektetett, megváltoztathatatlan terveinek részét képezték. Halleluja! (De akkor mi értelme van imádkozni?)

Emellett a fogalmazásmód alapján (bemocskol, szégyenbe hoz, meggyaláz, megaláz) Dina megerőszakolása rossz dolog volt, nagyon rossz, azzal azonban mintha nem lett volna különösebb problémája a szerzőknek, hogy az Úr a vétlen hivvita asszonyok (zsákmányok) és lányok (fogságba küldöttek) sorsát az igencsak megkérdőjelezhető erkölcsű és motivációjú Jákob/Izráel fiainak kezébe helyezte. Ezek szerint a nemi erőszak, mint olyan csak akkor rossz dolog, hogyha a mieinkkel történik?

„És monda Jákób Simeonnak és Lévinek: »Megháborítottatok engem, és utálatossá tettetek e föld lakosai előtt, a Kananeusok és Perizeusok előtt; én pedig kevesed magammal vagyok, és ha összegyűlnek ellenem, levágnak, és eltörölnek engem, mind házam népével egybe.« Azok pedig mondának: »Hát mint tisztátalan személylyel, úgy kellett-é bánni a mi húgunkkal?«” - 34:30-31

Az örökké paranoiás és számító Jákobnak/Izráelnek nem az a baja, hogy két fia a Dinán elkövetett nemi erőszak okán végletesen aránytalan büntetésként, bosszúból lemészárolta egy város teljes férfilakosságát, és foglyul ejtett minden nőt és gyereket. Jákobnak/Izráelnek az a legnagyobb baja, hogy ezzel rossz hírét keltették. De ugyan ki vitte volna rossz hírét, hogyha a város minden férfitagja vérbe fagyva fekszik, a nők meg a gyerekek pedig foglyul vannak ejtve? Talán nem bízott abban, hogy az Úr majd kimosdatja a többi nép előtt, ahogy eddig is minden simlissége után megtette? A Biblia nem taglalja.

Úgy tűnik, hogy a két újdonsült mészáros, Simeon és Lévi azért tette, amit tett (és nem mintha ez bármilyen módon felmentené őket), mert őket tényleg a húguk, és a húguk méltósága érdekelte - nem csak a család férfitagjainak büszkeségén esett csorba, meg a szektariánus és etnikai megfontolások, ahogy a szöveg alapján Jákobot/Izráelt, aki bizonyos feltételek teljesülése esetén kész lett volna megerőszakolt lányát hozzáadni erőszaktevőjéhez.

-

Végül van egy hang, ami mindvégig fájdalmasan hiányzik ebből az ocsmány történetből. Nem, nem az Úré, hanem Dináé, akinek a megerőszakolása elindította e röhejességükben gyalázatos események lavináját. Hiába ő a leginkább érintett fél, minden a feje felett történik, egyszer sem szólaltatják meg a szerzők.

És más nőket sem, ami azt illeti. Hogyan vélekedett az eseményekről például Dina anyja, Lea? Dina épp annyira volt Lea lánya is, mint Jákobé/Izráelé. Vagy az ő neve onnantól kezdve kuss volt, hogy az isteni szeszély oly hosszas és agyament szórakozás után megnyitotta a méhét, és megszülte a sok fiú mellé egyetlen lányát, Dinát? Hogyan reagált a város nőlakossága férjeik szándékára, miszerint csupán Sikem házassági ambíciói miatt öncsonkításnak vetik alá magukat? Miként tekintettek Sikemre, akit állítólag „apja háza népe mindennél többre becsült”? A háznép nőtagjai továbbra is ugyanúgy becsülték Sikemet, miután megerőszakolt egy fiatal lányt? Na és mi a helyzet a lemészárolt férfilakosság feleségeivel és lányaival (meg fiaival is, ami azt illeti)? Ők is Dina sorsára jutottak? A Biblia nem taglalja.

Szóval hogyan élte meg az eseményeket Dina? Ő mit akart? A történet szerzői egyetlen szóval sem térnek ki erre. Vajon Dina Sikem halálát akarta? Vagy azt várta, hogy Sikemet büntetés gyanánt szintén nemi erőszaknak vetik alá, amivel kvázi kvittek lennének? És mit keresett megerőszakolása után Sikem házában? Saját akaratából volt ott, mert meggyőzték őt Sikem szerelmetes szavai és tettei (lol), vagy akarata ellenére fogva tartották? Ha saját akaratából volt ott, akkor voltaképpen egyfajta kifacsart és groteszk Rómeó és Júlia történet ez, melyben két különböző kultúrkörben született fiatal tiltott szerelembe esett egymással? És mi járhatott a fejében a legyilkolt, vérbe fagyott férfitesteket látva, miután testvérei elhozták őt Sikem házából, vagy amikor otthon az elrabolt özvegyekkel és lányaikkal szembesült? A Biblia nem taglalja.

A történet egyes részeire telepedő sűrű balladai homályokat - szokás szerint - különböző, egymásnak ellentmondó és összeegyeztethetetlen értelmezésekkel igyekeztek eloszlatni az idők során.

A rabbinikus irodalom egy része - és hazugság lenne, ha azt mondanám, meglepő módon - Dinát teszi a történtek fő felelősévé. Eszerint a szépséges és szűz Dina provokatívan öltözködött és kacéran viselkedett, így figyelt fel rá Sikem - és ezek után mégis ki hibáztathatná őt, hogy a Dina látványára fellépő (feltehetően aprócska, de annál feszítőbb) erekcióját a fiatal lányban akarta csillapítani? (Mondjuk, azt azért kétlem, hogy Dina rózsaszín selyem mackónadrágot viselt volna, aminek a fenekére "Ingyenes parkolás" felirat volt hímezve.) Vagyis eme szívmelengetően áldozathibáztató értelmezés szerint Sikem ugyan rosszul tette, hogy Dinára vetette magát, emellett megérdemelte, amit később kapott tettéért, ám mindez eleve nem történt volna meg, ha Dinának lett volna annyi esze, hogy férfiak látogatta helyekre nyakig bebugyolálva menjen. Főleg, ha más vallású férfiakról van szó. Hát nem tudta, hogy a közel-keleti perzselő Nap alatt a közérzet-javító lenge öltözet egyes férfiak számára egyúttal szexre való egyértelmű felhívást jelent? Nos, a történtek után bizonyára megtanulta a leckét: vagy hőgutát kapsz, vagy a te hibád lesz, ha megbasznak. (Apró érdekesség, csak hogy lássuk, mennyire kellene komolyan venni ezt az értelmezést: a rabbinikus irodalom azt is mondja Dináról, hogy eredetileg fiúként fogant meg Lea méhében, de az Úr aztán lánnyá változtatta, nehogy Lea nevéhez több törzs fűződjön, mint Ráheléhez.)

Egy másik, Szent Jeromosnak tulajdonított értelmezés szerint, ami - Surprise, surprise! - szintén bizonyos szinten Dinára keni a történteket, Dinának eleve nem lett volna szabad elhagynia saját zárt közösségének biztonságot adó miliőjét, hiszen egy nőnek nem az a dolga, hogy világot lásson és kíváncsi legyen. Mert lám, az eseményeknek miféle fertelmes lavináját indította el azzal, hogy nem tudta, hol a helye! Amire minden önbecsüléssel rendelkező nő nevében az a válaszom, hogy

middle_finger.gif

A többi, balladai homályokat betömködni, és a leírtakat kimosdatni szándékozó értelmezési kísérletnek is pontosan ugyanannyi alapja van, mint az iméntieknek. És ugyanannyi értelme is. (Például egy volt hittan tanárom szerint Dina és Sikem titkos szeretők voltak...)

Szóval megint itt van egy éjsötét balladai homályokkal bőkezűen megspékelt bronzkori történet a "Jó Könyvből", amit mindenki máshogy értelmez. Megfejelve gyomorforgató kollektív büntetéssel és barbár önbíráskodással egyetlen erőszakos, kéjsóvár, agyalágyult balfasz bűnéért.

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://netsi.blog.hu/api/trackback/id/tr6514231389

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

light 2018.09.11. 16:21:12

Én meg már azt hittem megtértél. ;)

Remélem a majd 1 év utáni folytatást Jakab nem fedezi fel :)

NETSi 2018.09.12. 10:31:24

@light: Ne fesd a Jakabot az üzenőfalra!

Az Ellenálló 2018.09.12. 13:57:30

Oh hát még élsz. Mi történt?

Ez egy újabb példa a Biblia immorális voltáról. Nem véletlenül nincs benne a nemi erőszak a tízparancsolatban vagy bármilyen szabályban, mert akkoriban ezzel is szerezhettek az udvarlásra képtelen, bunkó állatok feleséget. Az erőszakra tömeggyilkossággal válaszoló testvérek szintén a Biblia morális magasságairól tanúskodnak.

A versszak értelmezései pedig megmutatják, hogy anno a hívők nem voltak jobbak, mint ma a szélsőséges iszlamisták, lenézték a nőket és megpróbáltak mindent az ő hibájuknak beállítani.

Nevetséges, hogy még mindig rengetegen vannak, akik a Biblia szó szerintiségében hisznek, az ilyen ember szerintem mentálisan sérült, aki pedig őket kihasználja az sarlatán.

Köszi az írást.

NETSi 2018.09.12. 17:12:42

@Az Ellenálló: Élek, persze, csak a blogot szüneteltettem ideiglenesen. Kicsit el voltam havazva az utóbbi hónapokban, meg igazság szerint Biblia-túladagolásom is volt. Időnként gondoltam rá, hogy kellene már új tartalom, de amint a kezembe vettem a Bibliát, úgy éreztem magam, mint amikor a Battlefield Earth című filmet akartam végignézni. Ezért inkább hanyagoltam. Meg fél seggel sem akartam csinálni.
Egyébként egyetértek mindennel, amit írtál, főleg a sarlatánokkal kapcsolatban. Pár napja néztem meg James Randi egyik előadását, ami pont az ilyen szarháziakról szólt.
Ha esetleg érdekel:
www.youtube.com/watch?v=f2izaEqs0pE

MrEnderby 2018.09.15. 14:41:27

De lehet, hogy Dina és Sikem tényleg titkos szeretők voltak, aztán a lebukástól fenyegetve Dina behazudott egy erőszakot. Valahol olvastam már egy ilyen félrekúros sztorit, amiből nagy kalamajka lett végül. Valami Mária volt...

NETSi 2018.09.15. 18:01:46

@MrEnderby: Az is lehet, hogy Simeon és Lévi unták már a táborban élő nőket, és kitaláltak egy ürügyet, hogy megkaparinthassák a Sikem városában élőket (meg a vagyonukat is) - és így végre lenne egy értelmezés, amiben nem Dina a hibás.
De az is lehet, hogy Pamela álmodta az egészet.
süti beállítások módosítása